Már a rómaiak is megmondták, igaz, hogy ők ezt még hajóra értették. Én pedig úgy gondolom, hogy nem tudnék meglenni a sínen való mozgás nélkül, és ha már nem lettem villamos, hát utazom. Megpróbálom felidézni néhány korábbi emlékezetes utazásom eseményeit, hátha lesz valaki olyan elvetemült, hogy elmenjen az ország egyetlen végmegállóhelyére, vagy átvágjon a sűrű erdőn sínek nyomát kutatva. Vagy egyszerűen felszálljon a villamosra, és menjen - önmagáért az utazás élményéért. Persze, bevallom, én már végzetesen megfertőződtem a "vasútmánia" nevű alighanem gyógyíthatatlan kórral, szóval elnézést, ha néha szubjektív vagyok. De aki még nem fertőzött, az is talán kedvet kap megnézni ezt-azt vonaton. Ha meg nem, hát akkor itt lesz pár kép, hogy mi újság a sínek mentén kis hazánkban, és erre-arra a környéken.
Sárga-zöld, irány a nyílt pálya!