Hogy milyen ének? Hát a General Motors nagy sikerű motorsorozatának éneke! A horvát 2062-es sorozatú mozdonyokban a GM-EMD 16-645-ös motorja dobog, és szenzációsan jó hangja van. Igaz, én elfogult vagyok, mert hát Nohab rajongó is volnék ugye, és a Nohabokban is GM-EMD motor muzsikál, igaz, egy korábbi fejlesztési fázis, a 16-567-es.
Nyáron a nyaralási célú nyaralás közepette azért volt szerencsém néhány elég szép vonalon is utazni. Így mikor Kninből visszamentünk Splitbe, a délutáni Perković-Split személyvonattal utaztunk, és már előre bizseregtem, hiszen köztudott, hogy ezeket a vonatokat a nehéz terep miatt 2062-es (helyi becézésük Ličanka, ami utal arra, hogy a likai vidékeken volt mindig is elterjedve a típus) vontatja. A személyvonat mindössze két kocsiból állt. A mozdonyhoz igencsak közel, az első kocsi elejében foglaltam helyet, hogy minél joban halljam a muzsikát. Szerencsére a kocsik zaja sem zavaró, hiszen a horvátoknál majdnem minden kocsi tárcsafékes, így sokkal csendesebb mint tuskófékes társaik.
Nekigyűrkőztünk hát a tengerpart előtti hegyeknek, így igencsak erősen dolgozásra volt kényszerítve a mozdony. Az alábbi felvételen a filmezést Brdašce megállóhelyen kezdtem (amely a térkép közepén lévő nagy Dolac felirat O betűjénél van a domboldalban), majd a "kigyorsítás" után Preslo megállóban álltunk meg (amely a "patkó" jobb felső kanyarulatában van). A két megálló Primorski Dolac és Labin Dalmatinski állomások között található. Preslóból aztán ismét kigyorsítva felvettem, merről is jöttünk, a domboldalban ráközelítettem Brdašce megálló épületére. Szerintem elég látványosra sikerült.
Na és a hangorkán! Brdašcéból elindulva jól megfigyelhető, hogy legalább 3 fokozatot kell kapcsolni a 8-ból, mire megmozdul a két kocsi! Kvázi kézifékes elindulás volt, mindkét megálló erős emelkedőben van. A gyorsítás csúcsán a mozdony teljes erővel dolgozik, ami a csövön kifér...
Igazán megdolgoztatják ezeket a gépeket azon a terepen, de ezzel a kiváló motorral ez nem jelent gondot! :)